Szerző: Dr. Czére-Réti Ügyvédi Iroda
2021. november 18.
Több, mint egy év telt már azóta, hogy ki-hirdették a földeken fennálló osztatlan kö-zös tulajdon fel-számolásáról szóló tör-vényt és annak végrehajtá-si rendeletét.
Az első 1-2 hónap gyakorlatilag sok mindenről nem szólt, ugyanis az első kérelmek beadása után minimum 1 hónapot kellett várnunk a földhivatali határozatra, és sajnos jelenleg is azt tapasztaljuk, hogy a várakozási idő minimum 1 hónap.
A bejelentéssel nem indul hatósági eljárás a megosztást illetően, a folyamat kizárólag a felek és az általuk kötelezően igénybe veendő ügyvéd, valamint az általuk bevont személyek részvételével zajlik.
Az egyik legtöbb kérdés az eljárás megindítását követően a tulajdonostársak értesítésével kapcsolatban merült fel. A jogszabály ugyanis csak annyit említ, hogy a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesíteni valamennyi tulajdonostársat, valamint a föld használóját, de a tájékoztatás tartalmával kapcsolatban semmilyen előírás nincs. Ezzel szemben a speciális eljárástípusnál, azaz az „egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján” történő megszüntetés esetén a jogszabály pontosan rögzíti a tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit.
A megosztás során a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított többsége képes valamennyi tulajdonostársra kiterjedő hatállyal létrehozni az egyezséget, így a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében garanciális szabályok beépítése szükséges. Ezt a célt szolgálja a tulajdonostársak igazolt módon történő értesítése a megosztási folyamat kezdetén. Fontos azonban, hogy a jogszabály csak és kizárólag ennyit ír elő, további vétójoga azonban nincs egyetlen tulajdonostársnak sincs. Ha a tulajdoni hányad szerint számított többség meg tud egyezni, akkor a kisebbségben lévő tulajdonostársnak sok beleszólása nincs abba, hogy az ő területe hova kerüljön. Ezért is fontos átgondolni, hogy megéri e minél hamarabb megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a kérelmet benyújtó tudja „uralni”, koordinálni az eljárás kimenetelét, vagy ráhagyja a többi tulajdonostársára a sorsát.
Az egyezség megkötéséhez nincs szükség arra, hogy valamennyi tulajdonostársat tárgyalásra hívjon össze a kérelmező. Az egyezségi megállapodás azonban ügyvédi ellenjegyzést igénylő dokumentum.
Mivel jogi képviselő közreműködése kötelező az ügyben, javasolt már a kérelem benyújtásakor felkeresni egy szakembert, és leegyeztetni vele az eljárás menetét, a tájékoztató levél tartalmát, mivel senki sem szeretné, hogy az egész eljárás végén végül a földhivatal elutasítsa a megosztást valami korábbi hiányosság miatt.
Ami problémát jelent az az, hogy bekebelezés (1 hektárnál kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársnak másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámítása) esetén a vételár kifizetésének igazolását (átvételi elismervénnyel vagy bírói letétbehelyezés esetén határozattal) be kell nyújtani a földhivatalba az egyezségi okirattal és annak mellékleteivel együtt. Ez azt jelenti, hogy az egyezség megkötését követően azonnal intézkedni kell a bekebelezettek kifizetéséről még azt megelőzően, hogy a földhivatal határozatot hozott volna a megosztás jóváhagyásáról. A sok kisebb tulajdonostárssal rendelkező ingatlan esetén problémás lehet az is, hogy a bírói letétbehelyezés díja 5.000,-Ft személyenként, sokszor a letétbe helyezendő összeg el sem éri magát a felmerült költséget.
Másik problémát az okozza, hogy az egyezséghez csatolni kell az osztóprogram által készített műszaki tervdokumentációkat (térképvázlat és területkimutatás). Az osztóprogramban végzett változtatások végleges elfogadását és a szerkesztés lezárását követően a térképvázlat és a területkimutatás nem módosítható, és csak a lezárt nyomtatott változat használható a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárásban. Azonban biztosan csak az egyezségi megállapodás aláírását követően tudjuk lezárni az osztóprogramot, hiszen az egyezségkötés előtt még nem tudhatjuk 100%-osan az egyezség tartalmát, szerződéskötés alkalmával több igény, változás merülhet fel. Az egyezségi megállapodáskor azonban a térképvázlatot és a területkimutatást az egyezségben résztvevőknek alá kell írni. Ennek technikai megoldása sokszor jelenthet problémát.
A fent vázolt nehézségek ellenére a földek megosztása véleményem szerint minden osztatlan közös tulajdonban álló föld esetén indokolt, hiszen a közös tulajdon nehezíti a földterületek használatát, pályázati lehetőségekben történő részvételi lehetőséget. Az biztos, hogy a kérelmet benyújtó tulajdonostárs előnyben van a többi tulajdonostárssal szemben még abban az esetben is, ha a fent vázolt problémákkal ő szembesül. Szakember segítségével azonban a problémák legtöbb esetben megoldhatóak. Ügyvédi Irodánk már több, mint egy éve készül ezen eljárástípusok koordinálására, így keressenek minket bátran.