Blog

Ingatlan adásvételi szerződés a színfalak mögött

Ingatlan adásvételi szerződés a színfalak mögött

Mindenkinek eljön az életében előbb vagy utóbb – és remélhetőleg minél előbb és minél többször – hogy ingatlant szeretne vásárolni. Mivel ingatlan adásvételi szerződésnél kötelező ügyvéd közreműködése, így számtalan alkalommal keresik meg irodánkat ebben az esetben. 

De mit is takar az ügyvédi munkadíj valójában? Sokszor olvasom, hogy sokat kérnek az ügyvédek a szerződés elkészítéséért. Tipikus, hogy megkérdeznek 5-6 ügyvédet, ki mondja a legkevesebb, sőt – mint a piacon – alkudozni is kezdenek az emberek. Mennyi munka is van valójában egy néhány oldalas szerződés mögött? Megéri csak az ár alapján választani ügyvédet, akire rábízzuk vagyonunkat?
 

Az ingatlan-nyilvántartási törvény pontosan rögzíti, hogy mit kell tartalmaznia egy adásvételi szerződésnek, az eladó és a vevő személyi adatait, az ingatlan adatait, a vételárat, valamint az eladás és a vásárlás tényét. Ez nem tűnik megugorhatatlan akadálynak, tehát nézzük is sorban, hogy néz ki az adásvétel folyamata:

Szerződéskötés előtti egyeztetések:

Ügyvédi Irodánkat általában a vevők keresik fel, az esetek többségében telefonon. Már az első telefon alkalmával tájékoztatjuk az érdeklődőket az adásvétel folyamatáról, a szükséges adatokról, az eljárási díjakról, illetve az illetékfizetés általános szabályairól. Legtöbbször egyeztetnünk kell az eladóval és sokszor az ingatlant-közvetítővel.

Az adatok – legalább részbeni – megismerése után le kell kérni az ingatlan tulajdoni lapját, amely újabb meglepetéseket tud okozni, nem csak nekünk, hanem sok esetben az eladóknak is.

A teljesség igénye nélkül, a leggyakoribb meglepetések:

  • több éve elhunyt hozzátartozó haszonélvezeti joga;
  • rég lejárt szocpol;
  • néhány százezer forintos – többnyire valamilyen fogyasztói hitel – végrehajtása;
  • ismeretlen elővásárlásra jogosultak.

Ezekben az esetekben azonnal felvesszük a kapcsolatot az eladóval, és segítünk a teher mihamarabbi törlésében, egyeztetünk a végrehajtóval, közjegyzővel vagy a teher egyéb jogosultjával.

Az eladóval történő egyeztetés során kitérünk arra is, hogy az ingatlanról szükséges-e energetikai tanúsítványt készíteni.

Az adásvételi szerződés lelke a vételár ütemezése, amely minden résztvevő szándékát, lehetőségeit és kötelezettségeit megfelelően tartalmazza, és amelynek megfogalmazása minden eshetőség esetén védi mindkét felet az eljárás során.

A teljes vételár meghatározásán túl tisztázni kell az egyes elemek forrását (önerő, hitel, lakáskassza stb.) valamint azok fizetési módját és ütemezését is. Meglévő terhek esetén pedig be kell szerezni a jogosultak nyilatkozatait a fennálló tartozásokról, amelyeket összhangba kell hozni a vevő által vállalható fizetési ütemezéssel. Nem ritka, hogy az eladó meglévő hitelét a vevő ugyanazon hitelintézettől felvett hitelből egyenlíti ki, amely egy kívülálló számára egyszerűnek tűnhet, hiszen a bank „egyik zsebéből a másikba” teszi a pénzt, ám a gyakorlatban ez ugyanolyan procedúra, mintha az ügyintézők legalábbis két külön bolygón ülnének, pedig előfordul, hogy ugyanabban a bankfiókban dolgoznak.

Sok adásvétel során a vevőktől érkező vételárrészek nem közvetlenül az eladó számláján kerülnek jóváírásra, hanem a terhek jogosultjai közvetlenül kapják meg, illetve nem ritka az sem, hogy ügyvédi letétbe kerül a vételár egy része, amelyek adminisztrációja és kiutalása az eljáró ügyvéd feladata.

A vételár ütemezés meghatározásával egyidejűleg a hitelintézetek egyre bonyolultabb és szerte ágazóbb feltételeit és nyilatkozatait is bele kell foglalni a szerződésbe, amely egy bonyolultabb adásvétel esetén 3-4 pénzintézet különbözőképpen megfogalmazott kritériumrendszerét is jelentheti, amely így az adásvételi szerződést 10-12 oldalasra is duzzaszthatja. Arról nem is beszélve, hogy az egyes bankok kritériumrendszerei állandóan változnak, így azokat naprakészen kell ismerni.

Az adásvételi szerződés megkötésének napján újra le kell kérni egy friss tulajdoni lapot az ingatlanról. Ezt követően elkészülnek az adásvételi szerződés mellékleteit képező iratokat is, és a felek jelenlétében minden résztvevő adatait ellenőrizni kell a Belügyminisztérium adatbázisában. Ezt követően a személyes találkozó alkalmával minden lényeges pontot elmagyarázunk, majd választ adunk az összes felmerülő kérdésre is. Átbeszéljük az eddig lényegtelennek gondolt kérdéseket, véglegesítjük a kulcsátadás és a mérőórák átírásának dátumát és módját is, majd véglegesítjük az adásvételi szerződést, amely már minden résztvevő érdekeit és akaratát megfelelően tartalmazza.

Miután az adásvételi szerződést és minden mellékletét valamennyi fél aláírta a szükséges példányszámban, útjukra engedjük a feleket, azonban az ügyvédi munka itt korántsem ért véget.

Össze kell állítani a földhivatal számára benyújtandó dokumentumcsomagot, amely az ingatlan-nyilvántartási kérelmet, a NAV részére átadandó B400-as nyomtatványt, valamint az adásvételi szerződést tartalmazza. A dokumentációcsomagot ezután eljuttatjuk az illetékes földhivatalhoz, ahol a benyújtás napján széljegyre kerül az adásvétel ténye, amely minden esetben szükséges a vevők hitelének vagy támogatásának kiutalásához is.

A terhelt vagy valamilyen pénzintézeti konstrukcióval (hitel, csok, lakástakarék stb.) megfizetésre kerülő ingatlanok adásvétele során felmerülhet egy olyan, előre nem látott tényező, amely miatt az adásvételi szerződés módosítására van szükség. Ilyen lehet, hogy a vevő valamilyen oknál fogva mégsem jogosult a hitelre, vagy a csokra, problémákba ütközik a lakástakarék kiutalása vagy az eladó valamely szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz határidőben eleget.  Ilyen esetekben újabb időpontegyeztetés következik az ügyfelekkel, majd a módosításra okot adó problémát is részletesen ismertetni kell minkét féllel. Az újra egyeztetett időpontra elkészítjük az adásvételi szerződés módosítását, amelyet benyújtunk a földhivatalba, valamint az ügyletben résztvevő pénzintézetek részére.

Az adásvételi szerződés – vagy annak módosítása – után a szerződésben szereplő fizetési ütemezés (amely nem ritkán 6-7 különböző pontból áll) szépen lassan elkezd teljesülni. A vevők átutalják az önerőt, és szép sorban a pénzintézetek is elindítják az utalásokat. A pénzintézeti utalásokhoz minden esetben külön-külön kell nyilatkozni az eladóknak arról, hogy a fizetési ütemezés teljesítése mely ponton tart, mi teljesült és mi vár még teljesítésre belőle, amely nyilatkozatot a soron következő vételárrész teljesítőjének be kell mutatni, valamint ezzel egyidejűleg gondoskodni kell az ingatlant terhelő terhek törléséről is.

Amikor az utolsó vételárrész is megfizetésre került, az eladóknak újfent nyilatkozniuk kell arról, hogy a teljes vételárat megkapták és beadhatjuk az illetékes földhivatalhoz az úgynevezett „Feltétel nélküli és visszavonhatatlan nyilatkozatot”, amely a szerződés leglényegesebb mondatát tartalmazza, még pedig azt, hogy az eladók hozzájárulnak ahhoz, hogy az ingatlan átvezetésre kerüljön a vevők nevére.

A visszavonhatatlan nyilatkozat földhivatali benyújtása után a földhivatalra történő várakozás következik, amely – földhivataltól, ügyintézőtől és leterheltségtől függően – egy héttől akár egy hónapig is elhúzódhat, és amelynek eredménye a várva várt ’Bejegyző határozat’, amelyet személyesen, elektronikusan vagy postai úton juttatunk el az ügyfelek részére.

Az ügyintézés során természetesen folyamatos telefonos és e-mail-es kapcsolatban állunk az ügyfelekkel, hogy az időközben felmerülő problémáikra és nehézségeikre mihamarabb válaszolni tudjunk, és segítsük őket egészen a teljes birtokbaadásig.

A cikkben megfogalmazott jogeset korán sem a legbonyolultabb adásvételünket jeleníti meg, mondhatni, ez a mindennapos eljárás az adásvételek során, amelyet természetesen nagyban gyorsíthat, ha nincs semmilyen pénzintézet vagy teher az ügyben, azonban nagyban tudja nehezíteni is, például a felek között eleve bizalmatlan, vagy időközben elmérgesedett viszony.